A Közraktárak évtizedek óta vonzzák a legkülönbözőbb elképzeléseket, mind a lehetséges funkciók, mind az építészeti megújulás vonatkozásában. Aki mostanában este a rakparton sétál, gyakran találkozhat azokkal a nyerges vontatókkal, amik a megmaradt épületek közül lassan kiemelkedő új szerkezet elemeit szállítják a helyszínre. De mi is épül a belváros utolsó és egyben talán legjelentősebb dunaparti telkén?
A budapesti városfejlesztési politika prioritásaiban az előző évtized közepe táján következett be az a fordulat, ami után előtérbe kerültek a kulturális célú, ikonikus szerepre törekvő építészeti projektek. A kulturális főváros-pályázat apropóján és az utána következő években az egymásra licitáló városmegújítási elképzelések közül végül egyedül a Dunaparton most épülő CET élte túl a politikai, szakmai és ingatlanpiaci próbatételeket, és ebben a minőségében precedenst teremtett a főváros és a magánbefektetők közötti kulturális célú együttműködés modelljére is.
De mi is ez a modell? És mi az az új életstílus, ami Budapestet a CET weboldala szerint ennek az épületnek köszönhetően a világtérképre helyezheti?
A 2006 végén kiírt beruházói-hasznosítási pályázatot az egyértelműen esélyesnek tartott szereplők elől nyerte el egy gyakorlatilag ismeretlen fejlesztő cég, aki Kas Oosterhuis formabontó építészeti koncepciójával új minőség megjelenését ígérte nem csupán a kulturális tartalmak, hanem a terület megújulása révén is. Az azóta eltelt időben a program elemei és a szereplők viszonyai egyaránt megváltoztak: a holland sztárépítész immár pályán kívülről küzd az eredeti – és állítása szerint hazai szakértelem hiányában nélküle megvalósíthatatlan – épület felügyeletéért, miközben a jelenleg felelős tervezők és kivitelezők nem látnak teljesíthetetlen kihívást a feladatban. A fővárosi önkormányzattól egyaránt hallhatók a projekt sikeres megvalósulását ígérő kijelentések és olyan vélemények, amik a megváltozott beruházói szerződés nyomán a felelősségek és a kockázatvállalás egyensúlyának felborulását emlegetik. A védett épületek részleges bontása sokak szerint jóval túllépte a megengedett kereteket, ahogy a majdani kulturális funkciók pontos tartalma is tisztázatlan - a hivatalos válaszok azonban mindezeket spekulációként utasítják el. Márpedig ha valóban minden úgy halad, ahogy állítják, az év végétől Budapest Covent Gardenje átalakítja a főváros kulturális térképét.
A beszélgetés meghívott szereplőivel a fenti kérdésekre keressük a választ. Résztvevők:
Ikvai-Szabó Imre, Budapest főpolgármester-helyettese Kovács Balázs, a Fővárosi Közgyűlés Kiemelt Fejlesztések Bizottságának tagja
Márton Imre, a CET-et fejlesztő Porto Investments Kft. ügyvezető igazgatója
Kas Oosterhuis, építész, az ONL vezetője
FRISSÍTÉS: Kas Oosterhuis a projekttel kapcsolatos jogi folyamatok miatt ügyvédei tanácsára nem vesz részt a beszélgetésen.
Az est kurátora Szemerey Samu, a moderátor Miklósi Gábor. A beszélgetést az Iparművészeti Múzeum dísztermében tartjuk, 2010. február 18-án, este 7-kor. A belépés ingyenes.
A teljes hangangyag meghallhatható itt:
