A soron következő Tálalót végre nem elbukott, bukásra ítélt, vagy arra minimum esélyes, a köz részvételével zajló beruházásról rendezzük, hanem egy minden jel szerint megvalósulásra ítélt városrehabilitációs projektről. Végre lehet arról beszélni, hogy Budapesten huszonöt év tervezés és némi fékezett habzású nyilvános beszéd után egy nagyszabású projekt első megvalósult lépcsője mit mond el ennek a városnak a jelenidejéről, és mit vetít előre. Mi épül voltaképpen a Corvin mozi és a Szigony utca között?
A meg nem valósult projektek városában, Budapesten, egy építészeti tekintetben feltétlen aktivitásra készülő új városvezetés hatalomra lépése előtt mindenképpen időszerű mérlegelni, ami a Corvin mozi mögött történt. A Corvin sétány (leánykori nevén Corvin-Szigony projekt) egyszerre a városrehabilitáció második megvalósuló modellje a ferencvárosi után – még ha a dózeres rehabilitáció kritikusai el is vitatják tőle ezt a megnevezést –, azaz második hivatkozási pontja a városszövet minden ezután következő nagyléptékű átalakításának. Másfelől lenyomata annak is, hogy a hazai építészszakma mire képes és mire hajlandó a fővárosi önkormányzati rendszer és egy radikálisan új szerepet vállaló befektető által teremtett peremfeltételek között. Az eddig véleményt mondók legalábbis szkeptikusak a városrész jövendőbeli identitását illetően (lásd még Grund-díszletek, tűzfalak és fedett promenád), de optimisták is egy elvárt építészeti minimum következetes teljesítése miatt.
Ennek a huszonkét hektárnak huszonöt éves a dilemmakrónikája. Szűken nézve kétezervalahány, zömmel embertelen körülményeket teremtő lakás és lakóik sorsa, tágabban nézve irodalmi és filmes mítoszok, a kulturális emlékezet helye. De azt is mondhatnánk, ez maga Budapest története, minden rendszerváltás előtti és utáni kérdésével és kételyével. Negyed évszázad alatt ez a szlöm a megőrzött városnegyed és a rajta keresztülcsalinkázó zöld ösvény gondolatától jutott el a néhány megtartott épülettől eltekintve vadonatúj bevásárló-, iroda- és lakónegyedig, amely építészeti nívóval és a közterekkel való bánásmóddal – mindenekelőtt a városszövetet átvágó „legek” promenádjával – különbözteti meg magát más fejlesztésektől. De vajon csupán „fejlesztés” marad vagy működő városrész lesz belőle? Kiknek épült? Mennyiben modellértékű mint városrehabilitációs példa? Mit reprezentál az építészete? Zárvány marad vagy diktálni fog, vagy netán mindkettőt egyszerre?
Meghívottak:
Alföldi György, a Rév8 Zrt vezérigazgatója
Futó Gábor, a Futureal Csoport vezérigazgatója vagy Tatár Tibor, a Corvin Sétány projektigazgatója (hamarosan eldől)
Kis Péter építész
Koszorú Lajos városépítész
Az est kurátora Somlyódy Nóra, a moderátor Szemerey Samu. A beszélgetést az Iparművészeti Múzeumban tartjuk, 2010. május 20-án, csütörtökön, 19 órától. A belépés ingyenes.
Olvasnivaló:
Somlyódy Nóra: Édes grundok - Ingatlanfejlesztés a Józsefvárosban, 2005.10.13.
Somlyódy Nóra, Szemerey Samu: Értelmiségi könnyek nélkül. Interjú Alföldi Györggyel, 2005.03.29.
Kovács Dániel: Zárt objektum: az épülő Corvin Sétány, 2009.08.25.
Szemerey Samu: Promenád a grundra - A rettentő Corvin Sétányról, 2010.01.28
Alföldi György: A változás igénye - Még egyszer a Corvin Sétányról, 2010.02.25.
Brückner Gergely: Szigonytámadás, 2010.03.25.
Nemes András: Corvin Irodák I. - semmi hamis ígéret, 2010.03.30.
